Poros András tanár úr kért fel, hogy rendezzek vele egy előadást a vaison la romaine-i nyári fesztiválra. Életemben nem csináltam még ilyet. Ez előtt egyetlen komolyabb intenzív színházi munkában vettem részt Csetneki Gáborral. Az ő gyakorlatai és tréningjei nagy hatással voltak rám. A test mint a színházi munka kiinduló pontja. A testemmel sokat foglalkoztam 12 éves sport pályafutásom alatt. Bemelegítéshez értetem a többi jött magától. A fesztivál egyetlen kikötése volt hogy, görög drámát kell feldolgozni. Először A Lysistratét választottam, de két napos görcsös gondolkodás után áttértem a Prométheusz történetére. Komoly színpadképet terveztem, és rendezői példányt gépeltem. Egy hetes próbafolyamatot tartottunk nyáron a Leőwey gimnázium, új franciás részén egy keskeny teremben. Összeraktunk egy félórás előadást tele mozgással és zenével. Élveztük a munkát és nagyon komolyan vettük.
A fesztiválon az ókori római városrész feltárt romjai között volt egy kis szabadtéri színpad. A mediterrán növényzet és a romos falak rögtön átírták elképzeléseimet. Rengeteg lehetőséget láttam benne és egy órás próba alatt, adaptáltuk előadásunkat a környezethez. A falakon futottak, a romokról ugrottak le a diákok és nagyon lelkesek voltak. Játszottak.
Elismerő kritikákat kaptunk, örültünk egymásnak és a közös munkának.
