Voltige/ Kötéltánc
Előadásunkban a gyermeklétből a felnőtté válás szakaszain utaztunk végig a csapattal. A gyermekkorban a táplálékot jelentő, később fogságként megélt köldökzsinór, a szülőktől való függés kötele. Hogyan válik le rólunk? Mit teszünk mi eközben, hogyan fedezzük fel lépésről lépésre a világot? A játékokkal és a játékkal való viszonyunk, hogyan változik? Ilyen kérdések körül improvizáltunk, majd az itt talált egyszerű képekből fűztünk össze egy előadást. Kihívás volt, hogy férfi rendezőként, csak lány diákokkal dolgoztam.
Az FTLT-en közönségdíjat nyertünk.
Játszók: Alexa, Saida, Judit, Zsófika, Kata, Betti, Ramóna, Niki, Borcsi,
Egy leírás amit közösen hoztunk össze:
A francia tagozat 10. f osztályának színjátszói:
Voltige (Kötéltánc)
Ez a mi darabunk! A velejéig a miénk, mert rólunk szól: az érzéseinkről, s arról, hogyan jutottunk el idáig. Reális képet adunk magunkról, „tragikusabb” oldalunkat is megmutatva, de humorunkat sem felejtve.
A próbafolyamat elején feldobtunk egy aktuális témát: mindenki szenved és/vagy boldog lesz, ha rágondol az édesanyjára. Mit jelent egy anya, ki ő és miért bánik így velünk? Néha a pokolba kívánnánk, pedig őt szeretjük a világon a legjobban. És egyszer a köteleknek mégis szakadni kell! Meddig sajátíthat ki minket az anyánk nevelés ürügyén? Meg lehet e bocsátani neki, ha vétett ellenünk?
Gyerek vagyok még, de már tudom, hogy nem szabad mindenért a szülőket hibáztatni és meg kell tudnunk nekik bocsátani.
A végén mindenki felnő a darabtól, még a rendezőnk, Kőrösi Márk is. S az a személy is, aki a mai napig egyengeti utunkat: Poros András tanár úr.
A darabbal közönségdíjat nyertünk a pécsi fesztiválon, júniusban pedig Brnóban lépünk fel vele.
Játsszák: Borbás Marcsi, Kálovics Judit, Khaled Abdo Szaida, Lukács Bernadett, Magyar Kata, Mayer Alexandra, Molnár Zsófia, Sümegi Ramóna, Várkonyi Nikolett.
Dramaturg: Poros András
Rendezte: Kőrösi Márk
